728x90 AdSpace

  • FRISS

    Üzemeltető: Blogger.
    2016. június 24., péntek

    Az Atlantiszi Thoth smaragdtáblái: X. Smaragdtábla - Az idő kulcsa

    Halld és használd bölcsességem.
    Tudd, hogy vannak mélyre rejtett titkai a térnek.
    Tudd, hogy létezik a Gondolat, mely a szakadékban nő,
    és amely a Rendet és a Harmóniát hozza el.
    Tudd, hogy minden mi van
    a Törvény által van.
    Ismerd meg a Törvényt,
    és megszabadulsz, a sötét
    nem tart vissza többé.


    Távolra idegen terekbe utaztam
    az idő szakadékainak mélyén
    látva furcsábbnál furcsább titkokat.
    Végül mindenre fény derült.
    Tudd meg, hogy a titok csak addig titok
    míg az ember nem tudja tartalmát.
    Ha felmérted az összes misztérium magvát
    a tudás és a bölcsesség biztosan tiéd lesz.

    Keress és megtudod, hogy az idő a titka annak,
    hogy a tértől hogyan szabadulj.

    Hosszú ideje, hogy fogadom a bölcsességet;
    Igen, az örökkévalóság végéig keresnem kell
    mert megtudtam, hogy az elérendő
    cél mindig előttem röppen.

    Még a ciklusok Urai sem érték el a célt,
    Mert minden bölcsességük azt mondja,
    hogy az igazság csak egyre nő.

    Egykor midőn a templomlakóval beszéltem
    megkérdeztem a Tér és az Idő titkát
    Feltettem a kérdést,
    mely engem mélyen áthatott:
    „Mester, mi az idő?”

    A következő szavakkal válaszolt:
    „Tudd meg Thoth, hogy kezdetben Üresség volt
    és a semmi, időtlen és tértelen.
    És a semmibe jött a gondolat, célirányosan és áthatón,
    megtöltve az Ürességet.
    Nem volt anyag, csak erő.
    Egy mozgás, egy rezgő örvény, mely
    a céltudatos Gondolattól származott,
    és megtöltötte az Ürességet.”
    Kérdeztem tovább:
    „Örökkévaló-e a Gondolat?”
    Válasza így hangzott:
    „Kezdetben volt az örök gondolat,
    és hogy örökkévaló legyen az időnek létre kellett jönnie.
    Így a mindent átható gondolatba az idő törvénye belenőtt.
    Igen, az idő mely minden térben létező
    örökkön hullámzik; simán, ritmust követve.
    Az idő nem változik,
    de a dolgok az időben megváltoznak.
    Az idő az erő, mely az eseményeket külön tartja,
    mindegyiket a megfelelő helyen.
    Az idő mozdulatlan, csak mi haladunk benne,
    amint tudatunk egyik eseményről a másikra vált.
    Igen valójában az idő által létezel.
    Tudjátok meg, hogy még ha az időben különbözőnek is tűntök,
    mégis az egyesültségben lakoztok.”

    A válasz elhalkult és távoztam, hogy töprengjek ezen.
    Tudtam, hogy e szavakban bölcsesség rejlik és annak módja,
    hogy az idő titkait miként kutassam.

    Gyakran gondoltam a Templomlakó szavára.
    Aztán kutattam, az idő titkának megoldását.
    Azt találtam, hogy az idő furcsa szögekben mozog.
    De csak a kanyarokban reménykedhettem,
    hogy itt a kulcshoz hozzájutok, mely a tér-időhöz kaput nyit.
    Úgy találtam, hogy csak felfelé mozogva
    újból és újból jobbra mozdulva
    szabadulhatok a mozgás idejétől.

    Kiszálltam testemből,
    és időváltoztató mozdulatokkal haladtam.
    Furcsa dolgokat láttam,
    sok titkot, mely megmutatkozott.
    Igen, láttam az emberi korszak kezdetét,
    és megtanultam, hogy nincs új a Nap alatt.

    Keresd az utat, mely a tereken átvezet,
    mely messze az időben keletkezett.

    Ne feledd keresés közben
    hogy célod a Fény.
    Keresd fáradhatatlanul,
    és célod élénken áthat.

    Ne engedd szíved a sötétbe merülni.
    Legyen lelked Fénnyé, legyen az úton a világító Nap.
    Tudd, hogy lelked az örökös fényben leled,
    és sohasem a sötétség szorításában.
    Sugárzó Nap légy a Fényben.
    Igen, Tudd meg, hogy sötétbe rejtve is
    lelked az igazi fény szikrája.
    Légy a legnagyobb Fénnyel Egy.
    Keresd és találd meg célodat a forrásnál.

    A Fény élet, mert nélküle semmi sem létezik.
    Tudd, hogy minden anyagban a Fény lelke honol.
    Igen, még ha a sötétség foglya is,
    a belső fény örökkévaló.

    Egyszer az Amenti termeiben
    hallottam az Urak szavát,
    melyek a csendet erővel, hatalmasan áthatották.
    A ciklusok dala zengett, oly szavakat hordozva,
    melyek megnyitják a túloldalra nyíló kaput.
    Igen, láttam a nagy kapu nyílásán egy pillanatra a túloldali dolgokat. Láttam a ciklusok mozgásának sűrű tartalmát
    melyet a Forrás-gondolat magába rejt.

    Megtudtam, hogy még a végtelen is mozgásban van
    egy elgondolhatatlan vég felé.
    Láttam akkor, hogy a Kozmosz nem más mint Rend,
    és része a mozgásnak, mely minden térbe behatol.
    Igen, a Kozmosz része a legnagyobb Rendnek,
    mely a számtalan Rendezettségben működik,
    és a tér harmóniájában állandó mozgásban van.
    Láttam a ciklusok forgását
    mint hatalmas köröket az égen.
    Megértettem akkor, hogy minden mi létezik egy másik létező felé
    tör utat a tér és az idő messzi csoportosulásaiban.
    Megtudtam, hogy a szavakban erő van,
    mely megnyitja az ember előtt a rejtett síkokat.
    Igen, a szavakban rejtőzik a kulcs,
    mely megnyitja a túloldalhoz vezető kaput.

    Halld most e szavakat, melyet neked hagyok.
    Használd és erőt találsz hangzásában.
    Mond ki: „ZIN-URU”, (mai magyarul „SZENT ÚR”)
    és erőre kapsz.
    Megérted, hogy az ember a Fényből van és a Fény az emberből.

    Halld a misztériumot,
    mely erősebb mindennél a Nap alatt.
    Tudd meg, hogy minden térben világokkal teli világok rejlenek;
    Igen, egyik a másikban, egymástól törvény által elválasztva.

    Egykor amikor a mély bölcsességet kerestem,
    Megnyitottam a kaput, mely az embertől ezeket elrejti.
    Más lények síkjáról hívtam a lányt,
    ki az emberek lányainál igazságosabb.
    Igen, a téren kívülről idéztem meg őt, hogy
    világítson Fénysugárként az emberek számára.

    A kígyó dobját használtam.
    Rajtam bíbor és arany palást,
    fejemen ezüst korona.
    Köröttem a cinóbervörös köre sugárzott.
    Felemeltem karjaimat és az igézetet kiáltottam
    mely megnyitja a túloldalra vezető kaput a Jelek Urainak házaiba:
    „A két látóhatár Urai,
    őrzői a háromszoros kapunak,
    álljon egyiktek jobbra, másiktok balra,
    amikor a Csillag trónjához emelkedik és uralja jelét.
    Igen, Arulu sötét hercege,
    nyisd meg a sötét kaput, a rejtett birodalmat
    és engedd szabadon őt, kit fogva tartasz.

    Halljátok, halljátok, halljátok
    Sötétek és a Fényesek
    — és titkos nevüket mondtam, a tudomásomban lévő kiejtéssel — halljátok és engedelmeskedjetek szavaimnak.”

    Lángra gyújtottam körömet és Hívtam Őt
    a tér síkjai mögül:
    „Fény lánya térj vissza Aruluból.
    Hétszer és Hétszer
    keltem át a tűzön.

    Az ételt és az italt elkerültem
    Hívlak téged Aruluból,
    Ereskhegal országából.
    Megidézlek Fény királynője.”

    Akkor előttem megjelentek a sötét alakok;
    igen, ők voltak Arulu Urai,
    Előttem szétvált soruk
    és a Fény Úrnője elszabadult.

    Megszabadult az éjszaka uraitól,
    ezután szabadon élhetett a földi Nap Fényében,
    a Fény gyermekeként.

    Halld és fogadd meg gyermekem a tanácsot.
    A mágia tudás és nem egyéb mint törvény.
    Ne félj a benned rejlő erőtől
    mert az is a törvényt követi, éppúgy mint a csillagok.

    Tudd, hogy annak ki tudatlan
    a tudás varázslat és nem törvény.
    De tudnod kell, hogy tudásoddal
    a Nap közelébe kerülsz.

    Halld, gyermekem és kövesd tanításom,
    ha a Fényt keresed.
    Sugározd a körülötted lévő emberekhez a közéjük való fényt.
    Kövesd és tanuld meg a varázslatot.
    Tudd, hogy minden erő tied ha akarod.
    Ne félj az úton, mely a tudáshoz visz,
    hanem kerüld a sötétség útját.

    A Fényt magadhoz veheted, mert tied.
    Szabadulj meg béklyóidtól és felszabadulsz.
    Tudd, hogy lelked rabságban él, melyet
    a félelem tart fogva.

    Nyisd ki szemed és lásd a Napfényt.
    Ne félj attól, ami tiéd.
    A félelem csak azt riasztja, ki nem látja a sötétet,
    mely a sötét Arulu Uraitól származik.
    Igen, tudd meg, hogy a félelem azok számára valós
    akik félelmeik rabságában élnek.

    Rázd le láncaid, gyermekem,
    és sétálj a győzedelmes napon a Fényre.
    Gondolataid ne tereld a sötétbe, és biztosan
    eggyé válsz a Fénnyel.

    Az ember azzá lesz, minek gondolja magát,
    a sötétség testvérévé vagy a Fény gyermekévé.
    Jöjj a fénybe gyermekem.
    Lépj az Útra, mely a Naphoz vezet.

    Halld és kövesd a bölcsességet.
    Használd a szót melyet átadtam.
    Használd. Erőt és bölcsességet nyersz az úton.
    Keresd és találd meg a kulcsot melyet adtam
    és örökké a Fény gyermeke leszel.
    Közzétette: www.fenyorveny.hu
    Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, vagy iratkozz fel a napi hírlevélre, hogy ne maradj le a friss hírekről!




    Az Atlantiszi Thoth Smaragdtáblái 

    • Blogger Comments
    • Facebook Comments
    Item Reviewed: Az Atlantiszi Thoth smaragdtáblái: X. Smaragdtábla - Az idő kulcsa Rating: 5 Reviewed By: Sandal - Bárány Tünde Nikoletta
    Scroll to Top