728x90 AdSpace

  • FRISS

    Üzemeltető: Blogger.
    2016. május 11., szerda

    Milyen idős valójában a szfinx?

    A következő felfedezés a Földünkön valaha tett legfontosabbak egyike. Folyamata még napjainkban is tart. A történet negyven évvel ezelőtt, R. A. Schwaller de Lubitz-cal kezdődött. Lubitz híres önmagát képzett egyiptológus, számos könyve látott már napvilágot. Ő és lánya, Lucy de Lubitz, a szakrális geometria és az egyiptomi kultúra beható ismeretéről tettek tanúbizonyságot. A szfinx felszínének vizsgálata közben egy hatalmas rongálódás keltette fel de Lubitz figyelmét. A szfinx hátsó része felé olyan rongálódásból származó mintázatok találhatók, amelyek 3,6 méter mélységben metszik be a kőszobor felszínét, ám ezek a mintázatok teljes mértékben különböznek más egyiptomi épületeken látható sérülésektől. A többi, feltehetőleg ugyanabban az időben emelt épületen lévő rongálódás-mintázatokat a homok és a szél alakította ki, ami ésszerűnek látszik, ha - ahogy mi hisszük - az épületek 4000 évesek. Ám úgy tűnik, mintha a szfinxen található rongálódás-mintázatok a víz hatására alakultak volna ki. Az elfogadott nézetek szerint a Nagy Piramist más, hozzá tartozó épületekkel együtt megközelítőleg 4500 évvel ezelőtt, a IV dinasztia idejében, Kheopsz uralkodása alatt emelték.


    Amikor ezt az eltérést az egyiptomi régészek tudomására hozták, egyszerűen hallani sem akartak róla. A helyzet lényegében nem változott a következő negyven év során sem. Mások is észrevették már ezt a különbözőséget, az egyiptomi régészek azonban nem mutatkoznak hajlandónak a nyilvánvaló beismerésére. Később a rongálódás-nyomok felhívták magukra John Antony West figyelmét is. Már számos Egyiptommal kapcsolatos könyv született West tollából, köztük a Kígyó az égben és egy kiváló egyiptomi útikönyv. Amint a szfinx körüli vitákról értesült, felkerekedett, hogy a sérüléseket maga is szemügyre vegye. Saját szemével győződhetett meg a vájatok rendkívüli nagyságáról és úgy találta, hogy a szfinxen látható rongálódásokat víz okozta. Hamarosan, csakúgy mint Schwaller de Lubitz, ő is kénytelen volt szembesülni azzal a sajnálatos ténnyel, hogy az elismert régészeket képtelenség rávenni a szfinx-szel kapcsolatos véleményének meghallgatására.

    A világon mintegy 5000 egyiptológust tartanak számon, s ők a legtöbb kérdésben egyetértenek egymással. A köztük lévő megegyezés már szinte tradícióvá nőtte ki magát. Kis változtatásokat eszközölnek ugyan, ám semmiképpen sem túl nagyot (és nem is túl gyorsan); és a legtöbbjük között egyetértés van a piramisok életkorát illetően. Kevés kivételtől eltekintve ezek a régészek mind muzulmánok, szent könyvük a Korán. Ha a hagyományos értelmezést vesszük figyelembe, a Korán szerint a teremtés megközelítőleg 6000 évvel ezelőtt kezdődött. így tehát, ha egy muzulmán egy építmény életkorát 8000 évben állapítaná meg, saját szent könyvének állításaival szállna vitába. Mivel ezt egyszerűen nem tehetik meg, hallgatásba burkolódznak a kérdést illetően, és megbeszélés tárgyává sem teszik azt.

    Ha bármit is 6000 évesnél idősebbnek ítélünk, aligha fognak hajlani az egyetértésre. Megtesznek bármit nézeteik védelmének érdekében, mert biztosak akarnak lenni abban, hogy senki ember fia nem tud semmi olyan dolog létezéséről, ami idősebb 6000 évnél. Az első dinasztia korából származó, a szakkaraiaknál idősebb piramisokat például fallal vettek körül, a terület körül és a falakon belül katonai erődítményeket emeltek, így lehetetlen a piramisok közelébe férkőzni. Hogy miért? Mert ezek az építmények idősebbek 6000 évnél, vagy legalábbis közel járnak hozzá. John Anthony West szakított az egyiptológusok világával, és Robert Soch-al, egy amerikai geológussal számítógépes analízist végeztetett, melynek eredménye egy teljesen másfajta tudományos megközelítést tett lehetővé. A vizsgálat szerint a szfinx minden kétséget kizáróan víztől származó rongálódás nyomait viseli - méghozzá egy legalább 7000 éves sivatagban, ennélfogva a kőszobor életkorát jóval több, mint 6000 évben kell meghatároznunk.

    S ha ez még nem volna elég, a számítógépek azt is kiszámították, hogy effajta rongálódásokat csak minimum 1000 évig folyamatosan zuhogó eső volna képes létrehozni. Ez azt jelenti, hogy a szfinx 8000 évesnél nem lehet fiatalabb. Miután nem valószínű, hogy az eső 1000 éven keresztül úgy zuhogott, mintha dézsából öntötték volna, a becslések szerint a szfinx 10-15 ezer éves, az is lehetséges azonban, hogy ennél jóval idősebb. Ha majd ez a tény a világ szeme elé tárul. az egyik leghatalmasabb felfedezésként fogják számon tartani, amit bolygónkon hosszú idő óta tettek. A világ önmagáról alkotott elképzelésére talán sokkal nagyobb hatást fog gyakorolni, mint bármilyen más eddig tett felfedezés. Ez a bizonyság sem az iskolai tananyagban, sem a köztudatban nem nyert még teret, noha híre már az egész világot bejárta. Szemügyre vették, leellenőrizték, átgondolták, megvitatták, majd végül a legtöbb tudós egyetértett abban, hogy igazságához nem férhet kétség.

    Az újabb meghatározások szerint a szfinx kora legalább 10.000 év, talán 15.000 vagy még ennél is sokkal több, s ez a megállapítás máris igen nagymérvű változást idézett elő az emberiség világnézetében. Jelenlegi tudásunk szerint a legrégibb civilizáció a sumer kultúra volt, melynek kezdetei megközelítőleg Kr. e. 3800-ra tehetők. A hagyományos ismeretek szerint előttük csak szőrős barbárok éltek - civilizáció pedig akkoriban még sehol nem létezett a Földön. Most azonban valami olyasmire leltünk, amit civilizált emberi kéz alkotott 10-15 ezer évvel ezelőtt. Ez mindent megváltoztat!

    Az elmúlt időkben körülbelül 100 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a világnézetre döntő hatást gyakorló dolgok eljussanak az emberekhez, hogy az átlagember e dolgok hallatán azt mondhassa: „Ó, igen, ez így igaz.” Mostanság azonban a televíziónak, a számítógépnek, az Internetnek és a jelenlegi körülményeknek köszönhetően a folyamat sokkal rövidebb idő alatt fog végbemenni. Most először kezdik tudós körök Platón Atlantiszról, egy múlt homályába vesző másik kultúráról, másik kontinensről szóló szavait más megvilágításba helyezni.

    A szfinx a létező legnagyobb szobor a Földön. Nem barbárok műve, hanem egy nagyon is kifinomult kultúra hozta létre. Ám nem általunk ismert civilizáció alkotása. Tudományos nézőpontból a szfinx léte lehet az első hiteles bizonyíték a civilizáció valódi életkorának meghatározását illetően. A szfinx-szel kapcsolatos legújabb információk alapjaiban rengették meg világnézetünket. A felfedezés 1990-ben történt, s a nézeteink tartópilléreiben okozott repedések azóta is egyre szélesebbé és szélesebbé válnak. Elfogadott bizonyítékunk van arra, hogy már 10.000 évvel ezelőtt magasan szervezett civilizációnak kellett léteznie a Földön. Könnyen beláthatjuk, hogy ez a körülmény teljes egészében megváltoztatja majd magunkról alkotott nézeteinket.
    Közzétette: www.fenyorveny.hu
    (A cikket csak forrásmegjelöléssel lehet megosztani, változtatás nélkül!)
    Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, vagy iratkozz fel a napi hírlevélre, hogy ne maradj le a friss hírekről!
    Drunvalo Melchizedek: Az élet virágának ősi titkai



    • Blogger Comments
    • Facebook Comments
    Item Reviewed: Milyen idős valójában a szfinx? Rating: 5 Reviewed By: Sandal - Bárány Tünde Nikoletta
    Scroll to Top