Mindig meg kell dolgoznunk azért, hogy megbecsüljük s el ne feledjük: Isten gyermekeként mindannyian csak ránk jellemzően ragyogunk. Ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy tudjuk: mindaz, amiről azt gondoljuk, hogy mi vagyunk, egy pillanat alatt elenyészhet. Ha nyugalommal és alázattal tudomásul vesszük, hogy a teremtő Fényéhez képest csak aprócska szikrák, vagy hogy a Naphoz képest csupán gyertyalángok vagyunk; kapcsolatba kerülhetünk a bennünk lévő Végtelen Erővel és megérezhetjük a vele alkotott egységünket.

Mindig meg kell dolgoznunk azért, hogy megbecsüljük s el ne feledjük: Isten gyermekeként mindannyian csak ránk jellemzően ragyogunk. Ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy tudjuk: mindaz, amiről azt gondoljuk, hogy mi vagyunk, egy pillanat alatt elenyészhet. Ha nyugalommal és alázattal tudomásul vesszük, hogy a teremtő Fényéhez képest csak aprócska szikrák, vagy hogy a Naphoz képest csupán gyertyalángok vagyunk; kapcsolatba kerülhetünk a bennünk lévő Végtelen Erővel és megérezhetjük a vele alkotott egységünket.
Amikor felismerjük, mennyire aprók vagyunk az idő és a tér feneketlen mélységeihez képest, akkor megnyitjuk magunkat a kozmoszban létező minden erő és lehetőség előtt. Ennek tudatában törekszünk folytonosan arra, hogy növekedjünk a szeretetre való képességünkben, s abban, hogy megosszuk másokkal a bennünk élő Fényt. 
Közzétette: www.fenyorveny.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, vagy iratkozz fel a napi hírlevélre, hogy ne maradj le a friss hírekről!



Karen Berg
Oszd meg vagy küldd tovább: / Share To:

Post A Comment: