728x90 AdSpace

  • FRISS

    Üzemeltető: Blogger.
    2014. szeptember 17., szerda

    Antharus, a Kék Sárkány beszél

    ANTHARUS: Üdvözöllek szerelmem, Antharus vagyok a Kék Sárkány. Te és Én már réges-régen tudunk egymásról és a korábbi barátságunk is kiállta az idők próbáját. Visszatértem a Földre a Plejádok-ról (Fiastyúk) egy évvel ezelőtt, hogy ismét közelebb legyek hozzád és melletted töltsem az időt még akkor is, ha még nem vagy képes rá, hogy láss engem a jelenlegi látásmódoddal. Igen, elhagytam a bolygótokat 100.000 évvel ezelőtt, amikor a sárkányok félelmetessé váltak az emberiség nagy részének, akik elveszítették kapcsolatukat az Isteni forrással és elkezdtek vadászni minket. Az volt a második szakasza annak az időszaknak, amit a tudatosság "zuhanásának" hívtok, amikor az emberiség tudatossága lezuhant a sűrűségbe és a dualitásba. 
    Akarom, hogy tudd, Te és Én nagyon jó barátok vagyunk már a bolygó igazi messzi múltja óta, amikor még a sárkányok meg voltak becsülve, szeretett és nagyra becsült őrzők, a civilizációtok és a bolygó védelmezői voltak. Kitűnő barátságunk idején Te és Én hosszú időkig éltünk együtt Lemúrián és most visszatértem, hogy mély barátságomat ismét felajánljam neked és, hogy hozzájárulásomat adjam a bolygó átalakulásához, melyet még nem érthetsz. Szándékomban áll támogatni téged, hogy sok varázslatos dolgot és rengeteg mókát teremthess az életedben; és hamarosan szerelmem, elkezded majd megérteni, amiről beszélek. Most azt kérem tőled, engedd meg, hogy ősi memóriád segítségével emlékezz azokra a csodálatos időkre, melyet együtt töltöttünk és arra a sok mókás dologra, melyet együtt teremtettünk. 
    Mint ahogyan képzeled, Én egy Fénylény vagyok, aki az 5. dimenziós tudatosságban él már régóta, és így nem vagyok látható azok számára, akiknek még nem nyílt meg belső látásuk. Amikor teljesen felegyenesedek, a termetem 30 láb magas és amikor a szárnyaimat kitárom, egyik végétől a másikig egy 75 láb hosszú mérőszalagra lenne szükséged, hogy lemérhesd a távolságot. 
    Lemúria idején, Én voltam a sárkányok egyik csoportjának a vezetője, aki hűségesen és szívből védte azt a helyet és a sok csodálatos templomot. Mi, mint sárkányok, élveztük, hogy százezer éven át szolgálhattuk az életet a csodálatos Lemúria idején, amikor még az élet teljesen harmonikus volt és a félelem rezgése ismeretlen volt az emberek számára. A nagy méretünk ellenére az emberek nem féltek tőlünk és a gyerekek el voltak ragadtatva, ha játszottunk velük. Gyakran megengedtük nekik, hogy felüljenek egy biztonságos helyre a szárnyaink közé és elvittük őket a föld felett repülni. 
    Te is Aurelia, mint a gyermekek, úgy élveznéd, ha felülhetnél arra a helyre a gerincünkön a szárnyaink közé, ahol biztonságban érezhetnéd magad és együtt nagy távolságokra repülnénk, sebesen szárnyalnánk Anyaföldünk égboltján keresztül. Ma ez a jelenlegi társadalmatok tudatosságával, még ha teljesen 3. dimenziós és szilárd testben lennék is, veszélyesnek vélt és elképzelhetetlen dolog lenne. Akkor a félelem még nem létezett a bolygón, és ha a félelem hiányzik, tökéletes biztonság létezik. Gyakran használtad a testemet és a repülési képességemet, hogy egyik helyről a másikra szállíttasd magad. Úgy használtál engem, mint a jelenlegi nyelvezeted szerint egy privát taxi szolgáltatás. De azokban a napokban, nem létezett ilyen elnevezés. Örömömre szolgált, hogy elvihettelek oda, ahova és amikor csak utazni vágytál. Úgy képzeld el ezt, mint egy közös együttműködést két barát között, akik együtt osztoznak a boldogságban és az élvezeteken. 
    Értsd meg azt is, hogy azokban a dicsőséges időkben, mielőtt még a tudatosság lezuhant, az emberek nem egy teljesen sűrű világban éltek, mint ti most. Ha mindenki képes lenne felemelni, vagy lecsökkenteni a vibrációs szintjét a harmadik és az ötödik dimenziós frekvenciák között, kívánságuk szerint játszhatnának vele. 
    Amikor eljöttél hozzám, hogy átrepüljünk az Anyaföld egén, mindkettőnknek fel kellett emelni a frekvenciánkat az ötödik dimenziós szintre, és így egészen könnyűvé tudtunk válni. Ezért egyáltalán nem volt veszélyes egy zuhanás, mivel mindketten képesek voltunk a testünket tökéletesen kontrollálni. A jelenlegi sűrűséget tekintve, ahogy most az ember be van építve a testébe, az égen át repülni a sárkány szárnyain nem csak veszélyes lenne, hanem lehetetlen is. Ez az oka annak, amiért a repülés, teleportálás, lebegés mindennapi tudásához szükséges engedélyt mindenkitől elvették és ezért az emberek soha még összehasonlítani sem tudják ezek nélkül a természeti adományok nélkül, hogy igazán milyen természetes dolog az, hogy születéseteknél fogva megillető jogotok alapján, az örökkévalóságig élvezhetitek ezeket az isteni sajátosságaitokat. 
    Azokban az időkben, mikor a sárkányok más dimenziókba repültek, az emberiség elveszítette számos képességét, hogy könnyedén és kellemesen tölthesse életét. Ami akkor természetes volt, az ma varázslatos, és az hogy az emberek kellemesen éltek akkor, fokozatosan elhalványult, mint a múltról szóló emlékek. Hacsak nem hozzuk vissza ezeket az igazságokat az emberekhez újra, az ősi memóriátok teljesen fátyol alá kerül és beborítja azt a félelem és feledékenység vastag függönye. Manapság sóvárogtok a tudásért, hogy manifesztálhassátok a varázslatot ismét az életetekbe, ahogyan az ókori időkben tettétek, és sóvárogtok a lehetőségért, hogy megragadhassátok a teljes megvilágosodást és önmegvalósításotokon keresztül a felemelkedést, még ebben az életetekben, hogy ezeknek az adományoknak a birtokában legyetek és ismét élvezni tudjátok mindezt. Mivel hosszú időn át meg voltatok fosztva ezektől a képességektől, a varázslat, melyet már egyszer tudtatok, vissza fog térni az életetekbe, hogy még nagyobb mértékben élvezhessétek azt, mint azelőtt. Itt az idő kedveseim, hogy azok az emberek ismét manifesztálják az isteni adományaikat a mindennapi életükbe, amelytől soha többet nem fosztják meg őket, mert nem élnek vissza velük, mint ahogyan azt a múltban tették. Ennek az ára ti, mint a kollektív emberiség volt, akiknek fizetniük kellett a szörnyű tettekért saját Isteni természetük megtagadása által, mely hosszú időn át kínzóan fájdalmas és nehéz volt számotokra. 
    Képes vagyok olvasni a gondolatodban és érzem az izgatottságodat, ahogy az elméd száz mérföldes versenyt fut, hogy mit tehetnél és hova tudnál menni, hogy fizikailag, szemtől szembe materializálj engem. Legalább te nem félsz úgy, mint sokan mások. Ez örömmel tölt el. Kedvesem, az idő még nem teljesen alkalmas, de remélhetőleg egy éven belül, vagy röviddel azután, alkalmam lesz rá és megengedem, hogy megmutatkozzak neked egészen valóságosan, hogy a fizikai szemeddel láthass és emlékezhess rám. Készítettem magamnak jó magasan egy lakhelyet a fenséges Shasta-hegy déli oldalán, egy olyan körzetben, ami nyugodt és zavartalanul tudok ott élni. Nagyon jó és kellemes, mivel nem mindenkinek vagyok látható. Valójában ahol most élek, nagyon közel van ahhoz a helyhez, ahol szabadidőmet töltöttem Lemúria idején. Negyedik dimenziós szemszögből a hegy különösképpen gyönyörű és kényelmes. Egy napon, mikor a belső látásod jobban megnyílik, látni és élvezni fogod mindezt. Két világban, majd háromban, aztán majd sokkal több világban fogsz élni. 
    Hogyan hagyták el a sárkányok ezt a bolygót? Mi történt valójában? 
    Mint sárkányok, teljes ismerettel rendelkezünk az elementális birodalomról. Ez pedig azt jelenti, hogy a földön, a vízben és a levegőben, vagy a tűzön át egyenlőek voltunk és még mindig azok vagyunk. 
    Ha visszatekintünk a Föld történelmében, láthatod, hogy szinte minden kultúrának vannak különböző feljegyzéseik sárkányokkal kapcsolatban, legalább a mesékben vagy a mitológiában. Szerényen kívánok itt maradni, de elmondom a tényeket. Sok ember, akik eltévedtek a Szeretettel és az Isteni Forrással való kapcsolatukban és irigyekké váltak elhatározták, hogy az arrogáns lelkük fennhatósága alá helyeznek minket a szépséges, erős és fenséges sárkányokat. Azt gondolták, hogy hatalmukba keríthetnek, irányíthatnak és használhatnak minket, és majd örömet szerez nekik az, hogy megkísérlik elvenni a szabadságunkat és behódoltatnak minket. Nem sok olyan lény volt akkoriban a Földön, akinek felért az intelligenciája a sárkányok erejével és szépségével, hacsak nem a gyönyörű és nemes Unikornis (Egyszarvú). 
    A sárkányok a szabadság szerelmesei, amit még akkor is fenn tudtak tartani, mikor a spirituális tudás egy magas szintjét elért kezdetleges, primitív embereknek nem engedték, hogy rabigába döntsék őket. Igen, hozzánk képest primitíveknek voltak mondhatók. 
    Mivel mi sárkányok az elemek mesterei vagyunk, hittünk abban, hogy rendelkezünk egyfajta varázserővel, amit át tudunk adni másoknak is. Szinte egy éjszaka leforgása alatt, vagyis rendkívül gyorsan, több ezer éves szeretetteli együttműködésük után, az emberek és a sárkányok ellenfelekké váltak. Természetesen nem minden ember és te sem kedvesem, aki minden létező eszközzel meg akartál védeni annyi sárkányt, amennyit csak tudsz. Te voltál egyike azoknak, akik titokban élelmiszert, búvóhelyet és oltalmat nyújtottak sokunk számára. (A sárkányok vegetáriánusok, ellentmondva a népszerű mitológiai hitrendszereknek.) Az oltalomért cserébe a sárkányok nagyfokú védelmet és pártfogást biztosítottak a jótevő társaik számára. Akkoriban, befolyásos helyzeted miatt mindent megtettél, amit csak tudtál, hogy véget vess a sárkányok mészárlásának és rabigába döntésének, de nem igazán voltál képes megfékezni az emberek tudatlanságát és beavatkozni szabad akaratukba. Emlékszem, hogy mennyi szomorúságot éreztél ez idő alatt és még hosszú időn át. 
    Egyszer csak az emberek elhatározták, hogy a sárkányok varázslatos hatalmának - ami oly nagy erőt és hosszú életet biztosít számukra - vérontással véget kell vetni. És akkor elkezdődött a vérünkért folyó vadászat. Az ellenfelek akkor váltak valóságos ellenségekké arra törekedve, hogy megöljenek minden sárkányt, amennyit csak találnak. Sok sárkány pusztult el, míg mások a világ távoli részein találtak oltalmat. Ez nagyban hozzájárult ahhoz az elképzeléshez, hogy mi sokkal inkább magányos teremtések, mint társas lények voltunk. Új otthonaink extrém hőmérséklete miatt a bőrünk színe és a megjelenésünk megváltozott. Végül a sárkányok, akik életben maradtak, meg lettek invitálva a Plejádokra áthelyezett galaktikus spirituális hierarchia által, és ekkor én azt választottam, hogy elhagyom a Földet és keresek egy barátságosabb bolygó-otthont magamnak. Sok sárkány, aki nem pusztult el azt választotta, hogy a Plejádokra és más befogadó bolygókra megy át. 
    Eredetileg a sárkányok zöldesszürke színűek és olyan a bőrük mintázata, mint az elefántnak. Képességeink lehetővé tették, hogy az elemeknek megfelelően pikkelyesebb, hüllőszerű bőrünk fejlődjön, ahogyan azt illusztrációkban láthattátok. A bőrünk színe az új otthonaink földrajzi helyzetéhez illeszkedett és nem volt szokatlan azt hallani, hogy egy kék, zöld, vagy talán egy piros sárkányt láttak valahol. 
    A sárkányok megtartották a távolságot az emberi lakosság között, mivel nem nagyon bíztak bennük. Hatalmas számuk rendkívül kevésre csökkent. Amikor nagy számú pusztulás van bármely világban, az érezhető univerzumszerte, és ez sem volt kivétel. Az emberek ráébredtek, hogy milyen sok hibát vétettek, de már túl késő volt. 
    Sok hely van, ahol a Föld lei-vonalai metszik egymást. Néhány ilyen hely, lehetővé teszi, hogy egyik világ összekapcsolódjon egy másikkal. Talán már hallottátok azt a kifejezést, hogy a "fátyol fellebben". Bizonyos helyeken, bizonyos időpontokban ezt meg lehet tapasztalni, amikor a szó szoros értelmében egymást keresztezi egy másik, vagy párhuzamos világ. Sok sárkány, akik nem hagyták el a földet, ezeknél az átjáróknál most is békében élnek a Földön, de egy másik dimenzióban, a harmadik dimenzió számára láthatatlanul. Van még pár sárkány a ti világotokban is. Ők távoli barlangokban és üregekben élnek. Azok, akik azt választották, hogy itt maradnak, türelmesen várják, hogy az emberiség hite felébredjen: minden létező és minden faj, aki egy nagy testvériség része; nem lehet kevesebb, vagy több egymásnál. Időközben az energiájuk meglehetősen gyógyítja a bolygót, mert ez is elementálisan kiegyensúlyozott. Szerencsénkre, keveset látnak, de annál több történetet ismernek a hitetlenek. 
    Ezidőtájt, sok sárkány visszatért, de nem mindegyik sárkány testben, hogy támogassa a bolygót és az emberiséget, hogy az visszanyerje egyensúlyát az elemekkel szemben. Enélkül a támogatás nélkül és az egyensúly nélkül, sem a Föld, sem az emberiség, nem tudná véghez vinni a szükséges lépést a magasabb dimenziókba, az elemi planetáris erők nagymértékű megzavarása nélkül. Természetesen sokunk van itt fizikailag, de láthatatlanul számotokra, mert a vibrációnk az ötödik dimenzió Fénybirodalmainak megfelelő frekvencián rezeg. Így békében, emberek tekintetétől zavartalanul tudunk dolgozni. Tudjuk, hogy az emberek 99.9%-a riadtan ugrana ki a bőréből, ha hirtelen meglátna minket, főleg jó nagy számban. Ekkor újra rettegettekké válnánk és vadásznának minket. 
    Tudjuk, hogy eljön majd az idő, ami nincs túl messze, mikor az emberek a bolygón ismét felveszik a kapcsolatot az isteni természetükkel és újra át fogják gondolni, hogy minden érző lélek a Teremtés szempontjából különböző és mégis egyenlő. Még egyszer láthatóvá fogunk válni mindenki számára, akik ezen a bolygón fognak élni akkor, amikor a szeretet és az igaz testvériség uralma jön el közétek. 
    LOUISE: A szívemben nagyon mélyen vágyom azt az időt, mikor a Föld újra "békés bolygóvá" válik. Vágyom rá, hogy a természetes mindennapjaimban megtapasztaljam a szeretetet és az igaz testvériséget minden érző lélekkel. Vágyom látni, hogy az emberi szenvedés és az állatok bántalmazása véget ér. Ahogy ezt mondom, millió és millió elhagyott állat és gyalázatos, érzéketlen ember van mindenütt a bolygón. Ennek tudata sok fájdalmat hoz a szívembe. 
    ANTHARUS: Tudom, hogy mit érzel. Én is tudom, hogy mennyire szeretsz minden érző létezőt, minden állatot, a természetet és az elementális birodalmakat. Azt is tudom, hogy te nem fogsz megijedni, amikor meglátsz engem, mert a szíved nyitva van. Ez az, amiért meg fogom mutatni magam neked hamarosan, mihelyt a belső látásod egy kicsit jobban megnyílik. Egy magasabb frekvencián keresztül, mikor meglátsz engem, nagyon is fizikai leszek és így fizikailag képes leszel észlelni. Egészen addig fogom csökkenteni a vibrációmat, hogy elegendő legyen ahhoz, hogy tisztán megláss és akkor remélhetőleg képes leszel arra is, hogy megérints engem. 
    LOUISE: Eszembe villant egy különleges kép, hogy amikor arra sétálok, egyszer csak meglátlak és meglepődöm. Ez egy nyugodt és védett hely mindkettőnk számára, hogy zavartalanul találkozhassunk, ahol senki sem lát minket. Mit gondolsz te erről? 
    ANTHARUS: Igen, olvasok a gondolataidban, tudom, hogy melyik helyre gondolsz és te gyakran jársz arrafelé. Néha elkísérlek téged oda, különösen akkor, amikor egymagadban mész. Mégsem tudsz a jelenlétemről, mikor szeretetet és védelmet nyújtok neked. Észrevetted már, hogy amikor arra jársz és lefekszel a földre, gyakran álomba merülsz? 
    LOUISE: Igen. 
    ANTHARUS: Ez a varázslat, szerelmem. Amint te lepihensz és elalszol és a lelked elhagyja a tested, te és én, tudatos éterikus beszélgetésbe kezdünk. Adama és Ahnahmar is gyakran bekapcsolódik és együtt munkálkodunk a fizikai tested mágneses mezején amíg alszol. 
    LOUISE: Hmmmm..., azt tudom, hogy gyakran nagyon jól érzem magam, miután álomba merülök. Tudok róla, hogy Adama és Ahnahmar velem jön sétálni az erdőbe, de azt nem, hogy te is gyakran velem vagy. Ezt jól érzem? 
    ANTHARUS: Természetesen, Adama és Ahnahmar családtagjaid voltak Lemúria idején és nekem is közeli jóbarátaim voltak. Védelmeztelek benneteket, beleértve a gyermekeiteket is. 
    LOUISE: Te mentél be a hegybe Telosba, vagy Adama és Ahnahmar ment ki hozzád? 
    ANTHARUS: Mindkettő. Amikor én először visszatértem a hegyhez egy évvel ezelőtt, telepatikus összeköttetésbe léptem Adamával, aki kijött Ahnahmarral és még másokkal, hogy üdvözöljenek és fogadjanak engem visszatérésem alkalmából. Természetesen mindezt ötödik dimenziós szinten és Fénytesteinkben tettük. A Plejádokon is találkoztunk alkalmanként. Adama elég gyakran jár oda. Adama tudott róla, hogy vissza fogok térni és azt mondta nekem amíg a Plejádokon voltam, hogy amint visszatér a hegybe, sokat dolgozik veled tudatosan, hogy a tanításaikat a felszínre juttassa, és hogy előkészítse az utat a végső felemelkedésre. 
    Meg is lettem hívva a hegy belsejébe, melynek eleget is tettem. Nincs emberi formám és egész magas is vagyok azokhoz az emberi formákhoz képest, akik a hegyen belül élnek, viszont ők is sokkal magasabbak nálatok, felszínen élőknél. Azokat a helyeket a hegyen belül, különlegesen tervezték meg, hogy fogadni tudják a Fénylényeket, mint mi és a még magasabb termetűeket, hogy találkozhassanak más, különböző testformájú lényekkel. Sokan a visszatért sárkányok közül, találkoztak a lemúriaiakkal és más földalatti civilizációk tagjaival, mikor meghívtak minket hozzájuk. Rendkívül szívélyes fogadtatással üdvözöltek minket, akik visszatértünk a Földre. Nagyon megható volt számunkra a szívélyes, meleg fogadtatás visszatérésünk alkalmából. Különlegesen szoros kapcsolatban vagyunk a lemúriaiakkal. Tudod, hogy nem minden űrbéli Fénytestvérnek van olyan emberi formája, mint neked a bolygó felszínén, de a belső Föld Lényei nagyon hasonlatosak hozzátok. Az űrtestvérek mindenféle formákban és színekben jönnek, némelyek bogárszerű testben és sokuk olyan típusú testben, amelyekre még a legvadabb álmaidból sem emlékezel. 
    LOUISE: Tudok erről. Sok információt olvastam már ezekről. Azt hiszem, nem félnék, ha egy ilyen nagy rovartípusú Fénylénnyel találkoznék az utcán, bár be kell vallanom, nem vagyok benne azért teljesen biztos. Egyszer, pár évvel ezelőtt találkoztam egy hölggyel, aki azt mondta nekem, hogy találkozott egy lénnyel, aki a csillagokból jött és 12 láb magas volt, a teste egy rovarra hasonlított, ami olyan volt, mint az "imádkozó sáska". Azt mondta, hogy általában félt volna, ha egy ilyen lényt meglátott volna, de olyan erős szeretetrezgést árasztott a testéből, hogy nem volt hely a félelem számára és képes volt vele bárminemű félelem nélkül találkozni. Észrevette, hogy multidimenzionális kapcsolatba került azzal a lénnyel. Talán a lélekcsaládjának egy része volt, de nem ő mondta. 
    Sokáig maradsz a Földön, vagy visszatérsz a Plejádokra? 
    ANTHARUS: Ez még nincs eldöntve. Szándékomban áll itt maradni legalább a bolygóátmenet legfontosabb pontjáig, ami szándékaim alapján pár száz év, de a legvalószínűbb, hogy nagyon sokáig fogok még itt maradni és folytatom a szolgálatot ezen a bolygón. 
    LOUISE: Egy tisztánlátó barátom azt mondta nekem, hogy egy napon, egy hatalmas kék sárkány, óriási sebességgel, elegánsan repül majd a hegy körül, és hogy Raphael arkangyal azt mondta neki, hogy ő Aurelia sárkánya. Feltételezem, hogy ez te vagy. (nevetés) 
    ANTHARUS: Valóban én vagyok. Tudom hogy ő és te barátok vagytok. Emiatt mutatom meg magam neki alkalmanként, ahogy átrepülök ezen a csodálatos tájon. Boldog vagyok, hogy képes igazolni jelenlétemet neked. Tudod mikor a belső látásod egy kicsit jobban megnyílik, te is fogsz látni pár dolgot az égbolton és a hegy körül. Én csak egyike vagyok annak a sok varázslatnak, amelyet képes leszel látni. Ez nagyon érdekes és csodálatos lesz. A te "Én Vagyok Jelenléted" egyfajta tétovázó a belső látás megnyitásával kapcsolatban ezidőtájt. Ugyanis van egy aggodalmad, az "Új Játékoddal", vagy az új látásoddal kapcsolatban, hogy ez majd elkápráztat és, hogy ez veszélyeztetheti a küldetésed. 
    LOUISE: Jessica barátnőm is egészen izgatott attól a gondolattól, hogy fizikailag is találkozhat veled. Elmondtam neki, amit tudok rólad. Elhatároztuk, hogy egy napon, együtt sétálunk az erdőben az én "különleges helyemre", a tisztás előtti utolsó sarkon befordulunk, ahol a találkozót gondolom veled, és mindketten hirtelen azt látjuk, hogy ott fekszel a fűben, várva a reakciónkat, és talán megmosolyogsz minket. 
    ANTHARUS: Természetesen azt gondolod, hogy mindent jól kigondoltál. Én egy sárkány vagyok és nem vagyok lekorlátozva egy alakra vagy formára. Szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy másképpen is meglephetnélek és lehet az egy másik hely is, ahol gyakran jársz remélve, hogy meglátod az unikornisokat. Azt mondom neked, hogy az unikornisok tudják, hogy látni akarod őket és nem lennék meglepve, ha nem mutatnák meg magukat az elkövetkező nyár alkalmával. 
    LOUISE: Azt mondtad, hogy sok sárkány visszatért. Valami olyasfajta szolgálatot fognak végezni a Föld és az emberiség számára, ahogyan tették az ezelőtt Lemúria idejében, vagy valami mást tesznek majd? 
    ANTHARUS: Tudod a dolgok változtak a bolygón az elmúlt 100.000 év alatt és hamarosan rendkívül drasztikusan megváltoznak. Nincs visszaút, minden állandó változásban van és semmi sem marad ugyanaz, mint az elmúlt hosszú időszak alatt. A mi szolgálatunk is más lesz ez idő alatt, ami a fejlődés jelenlegi szintjére irányul. Ez nem tud ugyanaz lenni. Szolgálatunkkal segíteni fogunk a bolygónak, a Földanyának és az emberiségnek, hogy önmagán belül egyensúlyba kerüljön a négy elemmel, és akkor majd a többiek is szükségét érzik, hogy ők is tökéletesen elsajátítsák ezt a tudást. Az elemekkel kapcsolatos tudás mindenkinek hasznára válik és segít a Földnek és az Anyának a stabilizációban. Semmi sincs különválasztva és minden törekvésünk arra irányul, hogy ismét elérjük a tökéletes harmóniát a bolygótokon. Egy romboló és meggondolatlan faj vagytok a bolygó és az Anya számára, aki vendégül lát benneteket evolúciótok idejére. A bolygótok közelít a nagy változáshoz idejéhez és lényeges, hogy minden elem egyensúlyban legyen a biztonságos áthaladás érdekében. 
    A szolgálatunkat is kiegyensúlyozva és biztonságban kell végezni mind a bolygó, mind az emberiség számára. Habár ez alapvető dolog és megegyezik azzal, ami régen volt, mindez egy több evolúciós út kapcsán fog megnyilvánulni sokkal nagyobb egyetértéssel, nagyobb szeretettel és megértéssel az élet minden aspektusával szemben, teljes harmóniában együtt élve és munkálkodva. 
    Most magadra hagylak ezekkel a gondolatokkal és jó éjszakát kívánok neked. Álmodban találkozunk. Hívhatsz bármikor, amikor csak szükséged van segítségre. Tudd, hogy soha sem vagyok távol tőled és kész vagyok támogatni téged, mint a régmúlt időkben. 
    LOUISE: Köszönöm! Nyugalommal tölt el a tudat, hogy itt vagy körülöttem. Szeretlek.
    Közvetítette: Aurelia Louise Jones /2003. Március 24./
    Közzétette: www.fenyorveny.hu
    Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, vagy iratkozz fel a napi hírlevélre, hogy ne maradj le a friss hírekről!




    foldimennyorszag.hu
    • Blogger Comments
    • Facebook Comments
    Item Reviewed: Antharus, a Kék Sárkány beszél Rating: 5 Reviewed By: Sandal - Bárány Tünde Nikoletta
    Scroll to Top