728x90 AdSpace

  • FRISS

    Üzemeltető: Blogger.
    2014. június 4., szerda

    Az Isteni Anya üzenete: Minden élet EGY

    Materializáció
    Tűnődjetek el ennek a szónak a jelentésén: materializáció.
    A materializálódás az a folyamat, amelynek során egy elképzelésből kiindulva az elmétek mátrixa segítségével hoztok le valamit az anyag világába olyan formában, amelyről az emberek azt képzelik, hogy valóság.
    Mert nem igaz-e az, hogy valamit akkor hisztek csak el, ha látjátok?  Éppen ezért nagyon sok ember számára csak az tűnik valósnak, amit láthatnak, megérinthetnek, megszagolhatnak, megízlelhetnek a fizikai érzékszerveikkel.
    Most adjunk a materializáció szónak egy kis változtatással más értelmet.  Nem jelentheti-e a materializáció azt, hogy az anyagot valóssá teszitek? De hogyan tehetitek az anyagot valóssá?  Nos, ez az a kérdés, amelyen az Anya Évének hátralévő időszakában eltűnődhettek. 
    Mert, mint ahogy arról a korábbi tanításaink során már szó volt, az év négy negyedéből, amely három- három hónapot ölel fel, az első három hónap az önazonosság szintnek felel meg, a második három hónap a gondolatok szintjének, a harmadik három hónap az érzelmek szintjének és a negyedik három hónap a fizikai szintnek. 
    Így tehát ti most az érzelmi negyedév végéhez közeledtek, és biztos vagyok benne, hogy azok, akik közületek érzékenyek, de még azok is, akik nem azok, ők is érzékelik az utóbbi hónapok fokozódó érzelmi felfordulásait.  Ennek az az oka, hogy az emberiség, mint egész, nem teljesítette az Anya Évének beavatásait, ezért az intenzitás egyre fokozódik. 
    Az a feszültség, amely az Anya Évével, és annak beavatásaival alakult ki egyre fokozza a meglévő helyzet intenzitását, egyre több törést eredményezve, amely a kollektív tudatban érzelmi felfordulásként válik érzékelhetővé.  Ez pedig, amint a ciklus a fizikai szint negyedévéhez ér még nagyobb mértékű fizikai felfordulásokat eredményez majd, mint amit idáig az év során láttatok, amely pedig már eddig is sokféle felfordulást eredményezett a világ különböző pontjain. 

    A lefelé tartó spirál elkerülése
    Hogyan kerülhetitek el azt, hogy a kollektív tudat lefelé tartó spirálja magával ragadjon benneteket?  Nos, csak úgy, ha eltűnődtök, és megpróbáljátok valóban megérteni a belső látásotok segítségével az anyag valósággá tételének, a materializációnak, a mélyebb jelentését.  Mert nem igaz-e, hogy az emberiség már nagyon régóta ezen a bolygón a dualista világlátásra lett programozva, amely elhiteti velük azt, hogy megosztás van, egy elválasztó fátyol, vagy esetleg fal van az anyagi és a spirituális valóság között?   Ez az oka a nyugati világban sok helyen annak, hogy az emberek azt hiszik, hogy nincs szellemi valóság, hogy nincs semmi az anyagon túl. 
    Azonban nagyon sok spirituális ember is megosztást vél látni az anyag és a szellem között.  Ezen a megosztáson kell felülemelkednetek akkor, ha az Anya Évének három utolsó hónapján végig akartok vitorlázni, hogy eljuthassatok a Szent Szellem, a Szentlélek Évéhez a Szellem szelével a vitorlátokban.
    Mit jelent tehát az anyag valóssá tétele?  Ahogy már sokszor elmagyaráztuk nektek, az anyagi világ az Anya-Fényből áll, amely magára veszi azokat a mentális képeket, amelyeket rávetítenek.  Éppen ezért tekinthettek a fizikai Földre, vagy a fizikai világegyetemre úgy, hogy annak nincsen meg annak saját valósága; az csak egy káprázat, olyan, mint a mozifilm képei, amely az emberiség kollektív tudatában lévő, másodpercenként sokszor kivetülő elmeképekként és azon szellemi lények tudatából eredő képek eredményeként létezik, akik a spirituális képeikkel fenntartják a spirituális egyensúlyt, és ezzel a Földbolygó létezését, valamint biztosítják azt, hogy az ne robbanjon bele abba a lefelé tartó spirálba, amelyet az emberiség teremtett meg.
    Az egyensúlyt fenntartó szellemi lények segítsége miatt a lefelé tartó spirál csak az érzelmi valóságban létezik, és nem árasztja el az egész anyagi valóságot szétszakítva azzal a Földet.  Éppen ezért azt mondhatjuk, hogy azokban a pillanatokban, amikor fizikai katasztrófák, különféle felfordulások keletkeznek, akkor a Föld egyensúlyát fenntartó szellemi lények hagyják, hogy bizonyos események megtörténjenek annak érdekében, hogy az emberiség felébredjen, azáltal, hogy hagyják, hogy az emberiség megtapasztalhassa a kollektív tudatállapotának a következményeit. 

    Az angliai zavargások
    Nem látjátok-e, hogy a nem túl régen kirobbanó angliai zavargások is az egyik ilyen példája ennek a folyamatnak?  Valójában a Föld egyensúlyát fenntartó szellemi lények megakadályozhatták volna a zavargások kitörését.  Ha azonban ezt tették volna, akkor hogyan tanulná meg az emberiség a leckét?
    Mert ha őszintén vetünk egy pillantást az emberiségre, akkor nem látható-e az, hogy a többség tudatállapota olyan, hogy nem hajlandó semmilyen szellemi tanítóra sem hallgatni.  Így csak a kemény ütések iskolája marad a tanulásra, ahol megtapasztalják a tudatszintjük fizikai következményeit. 
    Az angliai zavargásokat, a norvég incidenst, vagy egyéb hasonló történéseket nézve, beleértve a muszlim országokban zajló eseményeket is, nem érzékelitek-e azt, hogy mindezek abból a tényből adódnak, hogy a kollektív tudat ellenáll a materializáció folyamatának, annak, hogy az anyag valóssá váljon?
    Mert mit jelent az, hogy az anyag valóssá válik?  Természetesen nem azt, hogy a jelenleg megnyilvánuló körülmények az anyagban véglegessé válnak.  Az állandóság nem azonos a valóssá válással.  Szeretteim, ez gyakori félreértés még a spirituális emberek között is. 
    Az élet valóságának megfelelően a forma világában mindent magába foglal az a folyamat, amelyet mi az Élet Folyamának nevezünk, amely állandó önátalakítás, állandó magasabb szintre gyorsulás.  EZ a valóság.  Az önátalakítás, a gyorsulás jelenti a valóságot.
    Ha az Élet Folyamával együtt áramoltok, akkor ébredtek rá arra, hogy semmi sem maradhat ugyanaz, ami volt, mert minden állandóan túllép önmagán.  Láthatjátok tehát, hogy nincs kapcsolat a valóság és az állandóság között.  Mégis ki az, aki kapcsolatot lát köztük?  Nos, természetesen csak az ego. 
    Nem látjátok-e, hogy amikor a társadalom ellenáll a fejlődés folyamatának, a transzcendenciának, akkor feszültség keletkezik, amelynek következtében elérkezik egy olyan pont, amikor a feszültség kiáramlik, és a fizikai oktávba jut.  Ez okozza az alacsonyabb tudatszinten lévőknél azt, hogy a cselekedeteikkel láthatóvá teszik mindazt, ami rejtve volt, amelyre nem figyeltetek oda, amelyet nem észleltetek egy ország, vagy a Föld kollektív tudatában.   
    Bizonyos esetekben ez megtörténhet egyedi esetként, mint ahogy arra Norvégiában volt példa, más esetben többen nyilvánítják meg ezt, mint ahogy azt a brit nagyvárosok azon fiataljai tették, akik nem sokat várhatnak élettől.  De miért nem várhatnak sokat az élettől?  Mert a helyzetüket látva nem látják annak lehetőségét, hogy túllépjenek azon, és magasabb szintre gyorsuljanak.  Úgy érzik, hogy a társadalom korlátokat vont köréjük, és olyan kis skatulyákba kerültek, ahol nagyon kevés lehetőségük van arra, hogy magukat a fölé a határ fölé emeljék, amelyet a társadalom szabott számukra.

    Az anyagi jóléten túlra jutás szükséglete   
    Szeretteim, ha az egy-vagy két generációval korábbi múltba tekintetek, akkor láthatjátok azt, hogy a társadalom arra összpontosított, hogy a lakosság többsége számára megfelelő életkörülményeket biztosítson.  Ez magába foglalta azt, hogy az emberek állással rendelkeztek, amely az anyagi élet terén megfelelő színvonalat biztosított nekik.  A legutóbbi generáció során, vagy még rövidebb idő alatt a fókuszpont máshova tevődött át.  A fókuszpont spirituális szinten, az anyagi valóság fölötti valóságokban megváltozott, viszont az anyagi valóságban ez a változás még nem következett be, mert a társadalom nem volt hajlandó a változásra.
    Milyen változásról beszélek?  Arról a változásról, amelynek során a nyugati társadalmak ráébredhetnek arra, hogy az anyagi jólét megteremtése, mint társadalmi cél, teljes mértékben jogos, azonban az csak egy állomása annak az állandó transzcendens folyamatnak, amelynek részese a társadalom.  A társadalom tehát nem állhat egyhelyben, nem engedheti meg magának azt, hogy egy sémába rögzüljön, ahol az elit, és azok, akik a középosztályból státuszokhoz jutottak később is szeretnék a társadalmi helyzetüket fenntartani annak érdekében, hogy továbbra is biztos, nyugodt anyagi életet élhessenek. 
    Ha pedig ez közben azzal jár, hogy a fiatalok új generációja állás nélkül marad, vagy álláslehetőségek nélkül nő fel, akkor úgy gondolják, hogy a szociális munkák megteremtésével lerázhatják magukról a felelősséget.  Amikor pedig a kialakult helyzet megráz egy országot, akkor a miniszterelnök válasza erre az, hogy mivel a lázongások törvényellenesek, és anyagi károkat is okoztak, ezért az ilyen problémákat a törvényi keretek szigorításával kell megoldani.  Azt pedig, hogy biztosan ne legyen az embereknek kedve a lázongásokhoz, azt társadalmi problémaként kell kezelni.  A helyzet megközelítésének és megoldásának úgy kell megtörténnie, mintha az törvényi előírásokkal társadalmi problémaként megoldható lenne. 
    De mint látjátok, ez azonban nem jogi, és nem is társadalmi probléma.  Ezt inkább pszicho-spirituális problémaként nevezhetjük, mivel a valóság az, hogy a nyugati demokráciák, a világ gazdag országai olyan szakaszba léptek, ahol már nem elegendő csak az anyagi jólétre fókuszálni. 
    Szükségessé válik az, hogy hozzákezdjenek annak a ténynek a vizsgálatához, hogy az emberek NEM anyagi lények.  Ez bizonyítható azáltal, ha egyszerűen a valóságot vesszük figyelembe. Számos ország tudományos tanulmánya igazolja azt, hogy a mentális betegségek aránya és súlyossága gyorsan nő, és folytatódik majd egészen addig a pontig, amikor néhány gazdag országban a mentális betegségek, elmebajok, ahogy ezt jelenleg nevezik, az egészségügy fő problémájává nem válnak. 
    Ez azonban csak egy jelzése annak a valóságnak, hogy az emberek nem anyagi lények.  Éppen ezért természetesen a mentális problémák jelenlegi anyagi jelenségként való megközelítése nem kielégítő a probléma kezelése szempontjából.  Éppen ellenkezőleg, a jelenlegi megközelítés csak növeli a gondokat, és csak a problémák fokozódása eredményezi majd azt, hogy a társadalom hajlandóvá válik a problémák újraértelmezésére. 
    Milyen súlyossá kell válnia egy problémának ahhoz, hogy a társadalom hajlandó legyen felfigyelni rá, és azt újragondolva azt mondani, hogy talán a probléma eddigi megközelítése akadályozta annak megoldását?  Mélyebb értelmezéssel: lehetséges-e, hogy az, ahogyan a problémára tekintünk, az okozza a problémát?

    Pszicho-spirituális, lelki-szellemi lények vagytok   
    Ez természetesen elvezet annak felismeréséhez, hogy az emberek nem anyagi-, hanem pszicho-spirituális lények, akiknek a szükségleteik túllépnek az anyagi világon, ezért azokat nem lehet állásokkal, vagy szociális programokban való részvétellel kielégíteni. 
    Nem elegendőek azok a programok, amelyek a fiatalok elméjét lekötik, lefoglalva őket annak érdekében, hogy ne az utcán legyenek, ahogy mondani szokták.  A társadalomban egyre több ember kezdi el észlelni azt, hogy szükség van arra, hogy alapvetően tisztában legyenek az életük értelmével, céljával. 
    Természetesen a nyugati társadalom, amely az anyagi jólétre helyezi a hangsúlyt, eddig keveset tett annak érdekében, hogy a fiatalok úgy nevelkedjenek fel, hogy bármilyen céljuk legyen, vagyis bármilyen olyan céllal rendelkezzenek, amely túlmutat a jelenlegi adott helyzetükön, vagy esetleg a jelenlegi életükön is.  Ez természetesen abból következik, hogy a nyugati társadalom az eltorzított kereszténység régi vallásos nézetei és az ugyanolyan mértékben eltorzított tudományos materializmus közötti senki földjén rekedt.
    A legtöbb fiatal jelenleg nem képes semmilyen értéket találni abban a kereszténységben, amellyel a nyugati társadalmakban való felnevelkedésük során találkoztak.  Az anglikán egyházat nézve, látható, hogy az gyakorlatilag elveszítette a fiatal generációt.  Vagy nézzük azt a tényt, hogy az ateizmus és a materializmus semmit sem képes nyújtani a fiataloknak, annak érdekében, hogy azok túlléphessenek a narcisztikus nézeteiken, miszerint ők a világ közepe. 
    Mint ahogy már számtalanszor elmondtuk, a minden zárt rendszerre érvényes vezérelv, amelyet a termodinamika második főtételének nevezünk, az rombolja le a rendszert.  Az emberi tudat, ha nem rendelkezik olyan céllal, hogy túllépjen önmagán, akkor szükségszerűen összeomlik, mentális problémákat, szociális problémákat és mindenféle felfordulásokat eredményezve.

    A „probléma” a fiatalokkal
    Ha egy- vagy két évszázaddal korábbra tekintünk vissza, akkor láthatjuk, hogy a fiatalokkal mindig volt olyan gond, hogy a sok energiájukkal túl akartak lépni a meglévő körülményeken.  A korábbi társadalmakban ezt a problémát, mondhatjuk úgy , hogy azzal oldották meg, hogy a fiatalokat besorozták, és háborúba küldték, ennek következtében elegendő számban haltak meg ahhoz, hogy ne kérdőjelezhessék meg a társadalmi status quo-t. 
    Nézzük, mi történik egy olyan országban, mint Anglia, ahol egy olyan különleges helyzet áll fenn, hogy a jelenlegi fiatal generáció tagjai közé nagyon sokan reinkarnálódtak olyanok, akiket előző éltükben, vagy életeikben a brit birodalmi csapatok tagjai öltek meg a gyarmatokon.  Jelenleg számos olyan fiatal él a brit társadalomban, akiknek a társadalommal kapcsolatos nézeteik nem teljesen pozitívak, mivel ez a társadalom okozta a halálukat a  korábbi életeik során, és mivel látják, hogy a brit társadalom bizonyos aspektusa, a brit nemzeti tudat, nem sokat változott a gyarmatosítások kora óta. 
    Ez bizonyára ijesztő állításnak tűnhet, ám én a nemzeti pszichének nem a nyilvánvaló, hanem a mélyebb, rejtett rétegéről beszélek, amely láthatóan bizonyos régi tradíciókhoz való ragaszkodásban nyilvánul meg.  Pl.: változott-e az anglikán egyház a gyarmatosítás idejéhez képest?  A monarchia változott-e igazán a gyarmatosítás ideje óta?  A parlament alapvető szerkezete a különböző házakkal együtt megváltozott-e valójában a gyarmatosítás óta?
    Ezeket a külső jelzéseket látva, felmerül-e bennetek az, hogy a nemzet pszichéjében van olyasmi, amely nem változott, és ami jellemző a legtöbb nyugati demokráciára is?  Norvégiát megvizsgálva, és a múltba visszatekintve észrevehető, hogy bizonyos dolgok évszázadok óta nem változtak.  Azt is láthatjátok, hogy a nemzeti pszichében van bizonyos mértékű vágy arra, hogy elszigetelődve éljenek a világ többi részétől.  Ez vonzotta be azt az incidenst, amely hirtelen véget vetett annak az érzésnek, hogy velük minden rendbe van egészen addig, amíg a saját kis világukban élhetnek.

    Minden tevékenység spirituális tevékenység
    Ehhez hasonló dolgokat láthattok majd fokozottabb mértékben az év utolsó három hónapja során.  Ezt látjátok majd a személyes életetekben is, ha nem figyelitek meg magatokat, és nem teszitek fel azt a kérdést, hogy mit nem változtattam meg a magamról alkotott belső képpel, belső életfelfogásommal kapcsolatban? 
    Vannak olyanok a spirituális és a New Age mozgalmakban, akik ugyanazokat a személyes történeteiket mesélik az egyik életük után a másikban.  Ez neveztük ezen a közvetítőn keresztül egónak, vagyis olyan önazonosságnak, amelyet magatokkal visztek, és amely megszínez mindent, amire tekintetek, és olyan szűrővé válik, amely az érzékeléseteket is módosítja.  Így azt gondoljátok, hogy amit annak az érzékelésnek megfelelően láttok, az nem csak egyszerűen érzékelés, hanem maga a valóság.     
    Tehát az anyag valósággá tétele folyamatának, vagyis annak, amikor az anyag valósággá válik, két oldala van.  Ha nem kérdőjelezitek meg az életfelfogásotokat, akkor az érzékelésetek válik valóra olyan értelemben, hogy az nyilvánul meg az anyagban.  Ez fokozottan igaz lesz az Anya Évének utolsó három hónapjában, és a Szent Szellem, a Szentlélek elkövetkező évében is, amelynek során a Szent Szellem még jobban felgyorsítja azt a folyamatot, amelynek során az érzékelésetek válik a fizikai valóságotokká, rákényszerítve benneteket ezáltal arra, hogy újragondoljátok az érzékeléseteket, és annak erejét az életetekre vonatkozóan.
    Ha pedig úgy gondoljátok, hogy újravizsgáljátok az érzékeléseteket ahelyett, hogy továbbra is értelmetlenül a védelmére kelnétek, akkor juttok el a materializáció magasabb megértéséhez, a matéria realizációjához, amelynek során az anyagot valósággá tehetitek azáltal, hogy felismeritek, megtapasztaljátok, hogy az anyag nem különül el a Szellemtől. 
    Az anyag a szellem egyik kifejeződése, mivel a Szellem mindenben jelen van.  Nélküle semmi sem lett, ami lett.  Látjátok már, hogy az élet mélyebb valósága az egység?  Minden egy, mivel minden az egy Isten kifejeződése, az egy Szellemé, a Teremtőé. 
    Ha nem érzékelitek ezt, akkor az érzékelésetek nem valós, akkor még nem emelkedtetek arra a szintre, ahol az anyagot valóssá tehetitek, realizálva azt, hogy az anyag világában az életetek minden vonatkozása spirituális tevékenység. 
    Tekintsetek a hagyományos vallásokhoz tartozókra, és figyeljétek meg, hogy közülük hányan élik az életüket a hét során szabadosan, vasárnap pedig templomba menve elmondanak néhány imát, elénekelnek néhány éneket, meggyújtanak néhány gyertyát, belépnek a gyóntatófülkébe, ahol a papnak elmondják, a vétkeik megszépített változatát, még csak nem is hajlandóak észlelni az érzékelésük bűnét, a szennyezett érzékelésüket.  Ezzel azt gondolják, hogy eleget tettek a távoli Isten elvárásainak.  De hogyan teszenek mindezzel eleget a bennük élő Istennek? 

    A korlátok csak a tudatban léteznek
    Nézzétek meg a New Age és a spirituális mozgalmakat, és figyeljétek meg, hogy a bennük részt vevő emberek közül hányan tették a spiritualitást a mindennapi életük részévé? Többnyire még mindig különbséget vélnek látni azok között a tevékenységek között, amelyeket spirituális tevékenységeknek neveznek és a mindennapi tevékenységeik között.  Azt gondolják, hogy vissza kell vonulniuk ahhoz, hogy spirituálisak lehessenek. Azt gondolják, hogy külön kell választaniuk a mindennapos életüket ahhoz, hogy igazán spirituálisak lehessenek. 
    Vagy azt gondolják, hogy valamilyen formájú meditációban, mantrázásban kell részt venniük, vagy számtalanszor a földre kell borulniuk, vagy egyéb tevékenységeket kell végezniük annak érdekében, hogy spirituálisak legyenek, amely valamennyire kompenzálhatja azt, amit a mindennapos tevékenységeikben spirituálisan hiányként élnek meg. 
    Annak ellenére, hogy ez egy olyan fázis, amelyen túl kell jutni, mégis, állandó tudatállapottá válva, állandósult érzékeléssé válva mindez visszafogja a fejlődéseteket.  Mert mi a magasabb szintű fejlődés?  Az, ha egy olyan magasabb szintre gyorsultok, ahol ledönthetitek a mindennapi életetek és a spirituális tevékenységeitek közötti korlátokat, mert ráébredtek arra, hogy a korlátokat, mint minden megosztást, kizárólag az érzékelésetek hoz létre.
    Szeretteim, észlelitek azt, amit most mondtam?  Minden korlát, minden megosztás csak az érzékelésetek által létezik.  Mert a mélyebb valóság az, hogy minden egy, az egységben pedig nincs megosztás.
    Az élet egy.  Ha tudatában vagytok annak, hogy az élet egy, akkor győztetek.  Szeretteim, ezen a gondolaton tűnődjetek el az Anya Évének hátralévő részében.  Mert elmondhatom, hogy amennyiben úgy léptek át az Anya Évének fizikai valóság negyedébe, hogy azon igyekeztek, hogy fenntartsátok, fokozzátok, vagy védelmére keljetek az érzékelésnek, amely megosztást teremt köztetek és más emberek között, köztetek és az anyagi világ között, köztetek és Isten között, akkor azt a növekvő nyomást fogjátok megtapasztalni, ami rákényszerít majd benneteket arra, hogy újragondoljátok az érzékeléseteket. 
    Nézzétek azokat, bárhol is legyenek, akik másoknak szándékosan ártanak azért, hogy másokat büntessenek.  Nézzétek azokat, akik a 10 évvel ezelőtti New yorki eseményeket kiváltották.  Nézzétek, hogy a mozgalom vezetője majdnem 10 éven keresztül szökésben lehetett, ám az Anya Évében a saját érzékelése vált valósággá az anyagban.  Annak a ténynek köszönhetően, hogy ő saját magát ellenségnek látta, így azok, akik őt szintén ellenségként érzékelték egy éjszaka elkapták, és a megtestesülésének vége is lett. 
    Figyeljétek meg a saját életeteket!  Hordoztok-e magatokban neheztelést, haragot, arra való vágyat, hogy másokat büntessetek, hogy igazságot szolgáltassatok, olyan vágyat, amely szerint az embereknek látniuk kellene, hogy mit tettek rosszul veletek kapcsolatban, vagy a világra vonatkozóan?  Ez esetben ugyanis ez az az érzékelés, amelyet az Anya-Fény vásznára vetítek.  Az Anya-Fény pedig mi mást tehet, mint azt, hogy azt nyilvánítja meg, amit látni akartok.
    Természetesen minden esetben ez történik, de elmondhatom nektek azt, hogy az Anya Évének hátralévő három hónapja során ez a folyamat arra a pontra gyorsul majd, hogy bizonyos emberek megkérdőjelezhessék az indítékaikat, a korszakokon keresztül fenntartott indítékaikat azon igyekezetükkel kapcsolatban, hogy másokon uralkodhassanak, és neheztelhessenek azokra, akik nem hagyják irányítani magukat.

    A saját érzékelésetek másokra erőltetése
    Nem az-e a probléma lényege a Földön, hogy nagyon sokan azt képzelik, hogy az érzékelésük a valóságot tükrözi, és hogy nagyon sokan vannak azok, akik a saját félelmeik miatt, a saját érzékelésük szűrőjének elfogadására kényszerítenek másokat?  Mert nem igaz-e az, hogy a Brit Birodalom komolyan elhitte azt, hogy a saját érzékelésének filtere felette áll másokéinak, és ezáltal arra törekedett, hogy a saját érzékelésének filterét a gyarmataira, vagy más nemzetekre erőltesse?
    Mert nem ez volt-e Európában a háborúk oka Anglia, Franciaország, Németország és Oroszország között?  Mi volt a kommunizmus, ha nem egy érzékelési filter azoknak, akik azt valóságnak gondolták, és úgy érezték, hogy rá kell erőltetniük azt az egész világra?
    Szeretteim, ti, akik spirituális emberek vagytok, nektek látnotok kell ezeknek a hiábavalóságát, és felül kell emelkednetek a saját életeteken annak érdekében, hogy többé már ne akarjátok a saját érzékelésetek filterét másokra erőltetni.  Ez nem egyszerűen csak a személyes életetekre érvényes, hanem a bolygói fejlődésetekre vonatkozóan is. 
    Mert ti vagytok azok a spirituális emberek, akiknek lehetőségük van arra, hogy az általam vázolt folyamatnak, a nyugati társadalmak spiritualizálódásának élenjárói legyenek, akik hozzásegítik a nyugati társadalmakat ahhoz, hogy a jelenlegi anyagi jólétről a figyelem fókusza átterelődjön a pszicho-spirituális jólétre való fókuszálásra. 
    De láthatjátok, hogy nem lehettek ennek a folyamatnak az élenjárói akkor, ha ragaszkodtok az saját érzékelésetek filteréhez.  Mert mit tesztek ez esetben?  Ráerőltetitek a saját érzékelésetek filterét a társadalomra, azt gondolva, hogy a saját spirituális nézeteitekre, vagy a gurutokhoz, a mozgalmatokhoz kell áttérítenetek másokat, a társadalmat pedig arra kell rávennetek, hogy azt felsőbbrendű guruként, mozgalomként, filozófiaként észlelje.
    Szeretteim, a nyugati társadalom spiritualizálása NEM ugyanúgy történik, ahogy az a Halak korszakban általánosságban történt, ahol az egyik vallásos szervezet uralta a társadalmat elmebörtönbe zárva az emberek tudatát több, mint ezer évig, elégetve könyveket, és megtiltva minden eretnekséget, amely bármilyen nézőpontból megkérdőjelezte az egyházi doktrínákat. Ez nem ismétlődik meg a Vízöntő korban.

    Az univerzális spiritualitás
    A Vízöntő korban nem egy bizonyos guru, szervezet vagy filozófia válik majd elsődlegessé. 
    Hiba ezt hinni.  A természetes, univerzális spiritualizmusra való ráébredésnek kell bekövetkeznie.  A tudomány már mindehhez felbecsülhetetlen mértékben járult hozzá a törvényeivel, amelyek függetlenek a hittől, a meggyőződésektől, legyenek azok politikai vagy vallásos természetűek.
    A gravitáció egyformán érvényes a hinduk, a muszlimok, a keresztények vagy az ateisták körében is.  Ugorjatok fel, és a gravitációs erő visszahúz benneteket a földre.  Ez a felismerés szerénységre int, vagy szerénységre kellene, hogy intsen mindenkit. 
    Természetesen arra is ráébredhettek, hogy a tudomány is a gyorsulás folyamatában van.  Isaac Newton volt az első, aki létrehozta annak leírását, amely erőt ő gravitációs erőnek nevezett.  Bár az idők kezdetétől számtalan ember volt tudtában annak, hogy van valami, ami őket a földhöz köti, azonban közülük Newtont megelőzően senki sem kísérelte meg azt, hogy arra magyarázatot adjon.  Isaac Newton ezt a jelenséget erőként magyarázta, amely a föld középpontjában lévő gravitációs központ felé hat.
    Spirituális személyekként, mint azt tudjátok, Albert Einstein adott magasabb szintű magyarázatot a gravitációval kapcsolatban, amely túl is lép az erőn alapuló nézeten.  A kvantumfizika is a közelében jár, de teljes mértékben még nem ismerte fel a gravitációra vonatkozó magasabb szintű magyarázatot.  Így tehát van még lehetőség a felfedezésekre. A lényeg azonban az, hogy a spiritualitás szintén tekinthető úgy, mint univerzális princípiumok összessége, amely az emberi elme működését irányítja. 
    Láthatjátok, hogy a tudomány idáig azt kísérelte meg, hogy olyan univerzális princípiumokat írjon le, amelyek az anyagi világ működésére adnak magyarázatot.   De látjátok-e, hogy amikor ezt a tudat működésére vonatkozó univerzális princípiumokkal egészítik ki, akkor jutnak el a teljes valósághoz.  Ez juttatja majd el a nyugati társadalmakat egy újabb fejlődési szintre, ahol a társadalom képessé válik arra, hogy az embereknek megmutassa az élet célját, értelmét, és azt, hogy hogyan válnak képessé a saját maguk jobbításával arra, hogy megjavítsák a körülményeiket is azáltal, hogy a tudatukon dolgoznak.

    Új foglalkozások áramlata
    A modern világban nem elég az, ha bizonyos munkák területén csak a gyakorlati, fizikai képességeiteket fejlesztitek.  Annak érdekében, hogy megtalálhassátok a helyeteket a pszicho-spirituális jóléti társadalomban, ahhoz fejlesztenetek kell az elméteket, és annak erejét egy bizonyos szintig.  Pontosan ez az a dimenzió, amely eddig hiányzott, és amely értelmet adhat a fiatalok számára a létezéshez, ahhoz, hogy túllépjenek a harciasság tudatszintjén, és a társadalom szolgálatába álljanak, vagy olyan bölcsekké váljanak, akik a társadalom spirituális egyensúlyát tartják fenn.
    Szeretteim, az állások fő áramlatai, melyek megteremtésének eljött az ideje a nyugati társadalmakban, olyan állások lesznek, amelyek az egyén és a társadalom pszicho-spirituális jólétéhez kapcsolódnak majd.  Ez potenciálisan az állások új hullámának megteremtését jelenti.  Addig, amíg a társadalom nem jut el ahhoz a felismeréshez, hogy észlelje a pszicho-spirituális jólét szükségességét, addig továbbra is a krónikus munkanélküliséget tapasztaljátok majd meg, amely a fiatalok közül sokakat élethossznyi, vagy legalább is évtizedekig tartó munkanélküliségre ítél. 
    Nos, eltűnődhettek mindezen, és felkészíthetitek magatokat azokra a változásokra, amelyek az Anya évének hátralévő részében világ szinten bekövetkezhetnek.  Ez a kiáramlás pedig már közel áll a kiteljesedéshez, mivel kiárasztottuk azt a fényt, amelyet mi, akik az Isteni Anyát reprezentáljuk, ki szándékoztunk árasztani.
    Nem mondok nektek nevet, mert mi a név, ha nem az egyik módja a megosztásnak?  Elmondhatom, hogy azok, akik közülünk az Isteni Anyát képviselik a bolygótok számára, nincsenek megosztva.  Mi magunkat nemcsak egynek látjuk, hanem mi EGYEK is vagyunk.  Mert így nyertük el a felemelkedésünket azáltal, hogy az önazonosságunkat az elkülönült én fölé gyorsítottuk, és túlléptünk azon.
    Magunk mögött hagytuk azt.  Túlléptünk az elkülönült énen, észlelve azt, hogy az anyag Szellem; hiszen minden EGY.       
    Közvetítette: Kim Michaels (2011. 09. 09.)
    Közzétette: Sandal / www.fenyorveny.hu
    Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, vagy iratkozz fel a napi hírlevélre, hogy ne maradj le a friss hírekről!


    askrealjesus.com
    • Blogger Comments
    • Facebook Comments
    Item Reviewed: Az Isteni Anya üzenete: Minden élet EGY Rating: 5 Reviewed By: Sandal - Bárány Tünde Nikoletta
    Scroll to Top